2010. november 24., szerda

Stern magazin cikke Bugsy "tollából"

Ez  a poszt a komolyságé. Remélem a cikk, amit Bugsy lefordított rávesz benneteket arra, hogy megmutassátok komoly oldalatokat.






Matthias Schmidt: Harapósan romantikus

Stern, 2009.01.08. 116-118.


A „Twilight” a nagy szerelem iránti vágyakozásról szól.

Ritka a rajongók által annyira látványosan várt film, mint az Alkonyat*, mely Stepehnie Meyer bestselleréből készült. A vámpírfilm az USA-ban máris rekordokat döntött meg és hisztérikus reakciókat váltott ki.
Egy musical a jókedvről tánccal és énekkel diákok előadásában. Négy nagyvárosi szingli kalandjai. Egy másik zenés film egy görögországi lakodalomról. Témák, amik lányokkal és asszonyokkal töltik meg a mozit, életkortól függetlenül. A High school musical 3 – Végzősök globálisan 235 millió dollárt hozott. A Szex és New York 415, a Mamma mia 572 milliót.
A nők, de mindenek előtt a fiatal lányok sokáig szörnyen elhanyagolt, most viszont annál inkább körülrajongott célcsoportot alkotnak. Hollywood felismerte, hogy kigyúrt macsók, szuperhősök és erőszak orgiák nélkül is lehet kasszát robbantani. Persze a Szex és New York és a High school musical más-más korosztályhoz szólnak. De egy dolog számít igazán: képregény adaptációkkal, botrányfilmekkel és az emberi életet megvető akciókkal a nőket nem lehet a mozikba csábítani. Ők inkább romantikára, odaadásra, rajongásra vágynak lövöldözés helyett.

És vámpírokra.

Stephenie Meyer sikerkönyvében mindez egyszerre van meg. A 35 éves írónő Alkonyat-regényei – a negyedik nálunk Bálint napon jelenik meg – egy paranormális szerelmi történetet mesélnek el. Miután egy esős porfészekbe költözik, a merev diáklány, Bella, találkozik egy másik kívülállóval.
Edward: sápadt, kócos és valahogyan furcsa. Egy természet feletti erőkkel megáldott vérszívó, ahogy nemsokára, mégis túl későn kiderül róla. Bella azonnal belé is szeret. Később csatlakozik még hozzájuk egy szerelmes vérfarkas is.

Szerelmes olvasók

Beleszerettek az olvasók is ebbe a könnyen fogyasztható fantázia történetbe, mely időközben 37 országban 26 millió példányban kelt el. Meyert, a 3 gyermekes mormon családanyát nemsokára a következő J. K. Rowling-ként kezdték kezelni. Hogy Hollywood rákapott, csak idő kérdése volt.

Az Alkonyat – az első könyv megfilmesítése – az USA-ban már a 70 millió dolláros nyitó hétvégéjén megfutamította James Bondot. Az Edwardot alakító Robert Pattinson – egy 22 éves brit, akinek a Harry Potterben volt már egy tragikus jelenése – azóta szexszimbólum lett. Lányok vetik rá magukat a mozgó autójára, anyák ajánlják fel babáikat, hogy harapja meg őket. A szupermodell, Tyra Banks a nyakát kínálta fel neki egy talkshow-ban.

Miközben a mozitulajdonosok ismét öröm ujjonganak, szakemberek kutatják a lányok aktuális őrületének magyarázatait. A gazdaságilag válságos időszakok, mint a mostani is a fantasy műfajának, mint érzelmi menekülési lehetőségnek, szabad teret engednek. És mióta az ír író, Bram Stoker 1897-ben Drakula grófját az emberiségre szabadította, a vérszívók elvonatkoztathatatlan részei a populáris kultúra értékrendszerének. Az Alkonyatban a félelem és a borzongás csak mellékes szerepet játszik. Edward nem szenved fokhagyma allergiában és koporsóban sem alszik. Sokkal inkább szól az ideális szerelemről (lásd lejjebb a kritikát), a romantika iránti vágyról és a tudatosan megélt szexuális önmegtartóztatásról. Meyer: „Nyíltan vállalt szexualitást az ember bárhol tapasztalhat. Egy románcot, ami megmarad a kézfogásnál, sokkal nehezebb találni.”

És ahogy a könyvek, a film is olyan módon szentelődik egy lehetetlen, sorsterhes kapcsolat tragikumának, amivel már Shakespeare is elbűvölte közönségét. Catherine Hardwicke, az Alkonyat rendezője, aki a 13 című tini-portré által már bizonyított a fiatal célközönségnek, biztos abban, hogy „Ha Rómeó és Júlia történetét ma írták volna meg, ugyanolyan sikeres lenne.”

Ez nem a mi Edwardunk

Ifjú olvasói mit szeretnek leginkább Stephenie Meyer regényeiben? És a film is képes elvarázsolni őket? Nora Aust és Lea Daniels, mindketten 18 évesek, minden könyvét falták és most, különös tekintettel az Alkonyatra, bemutatják azokat a sternnek.

Miről álmodnak a lányok? Ha ők is, mint mi, néhány hét alatt Stephenie Meyer összes vámpíros regényét befalták, minden bizonnyal Edwardról, a könyv hőséről, aki annyira ellenállhatatlan, mint távolságtartó, titokzatos és büszke, de gondoskodó. Egy oltalmazó, aki nem untat. A lányok mindenekelőtt úgy vágynak szeretve lenni, mint ahogy Edward szereti Bellát, aki ezekben a könyvekben saját történetét meséli el nekünk: feltétlenül és irracionálisan, gyengéden, mégis eltökélten – egy szerelem, amiért az ember kész meghalni. Mint Bella. Csodálatos. A történetet évszázados korú vérszívók és vérfarkasok színesítik, ami szintén nagyon szép, de nem ezért olvassuk ezeket a regényeket.
De a legjobb, hogy Meyer könyvei tág teret engednek a mi fantáziánknak is. Minden lány a maga saját Edwardjáról álmodik. Annyiféle Edward létezik, ahány olvasó. Működhet ez a moziban? Hiszen ott mindig csak egy jelenik meg.


Egy állati vérrel táplálkozó vámpír

A kapocs Edwardhoz: ő egy vámpír, ha a mérsékelt fajtából is. A vér az egyetlen táplálék számára, de csak az állatoké. Emberekre nem veszélyes – ezért lesz annyira szerelemes, hogy képtelen a kísértésnek ellenállni. „Az oroszlán beleszeret a bárányba”, mondja Edward a regényben nagyon szépen. Bella problémája, hogy ő a bárány. Az oltalmazó a legnagyobb fenyegetés. Micsoda történet.

A film jól indul, intenzív és fenyegető. Egy félénk és ártatlan őzet hajszolnak az aljnövényzetben. A veszély jelen van, alig látni, de érezni a jelentőségét. Ehhez jön még Bella szövege a film végéről. Már érthető: ő a szarvas - nem a bárány, de mindegy. Vágás, kezdődik a valódi történet. Bella költözése a napos Phoenixből, ahol az anyja lakik, az egész évben esős Forksba az apjához, a szorongás az ügyetlen apa és a sápadt Bella közt, a porfészek, az eső, az autók: magunkban mindent így vagy hasonlóan képzeltünk el. De hol marad Edward?

Végre, a nagy pillanat. Kinyílik az iskolai menza ajtaja és bejön egy álmatag fiú kócos hajjal, lógó vállakkal és valahogy véraláfutásos pillantással, és az ember azt gondolja: egek, mit szívtál, nem kéne ennyit füvezned. Ráadásul, jól néz ki – de ez nem a mi Edwardunk. Hogy lehetne ő is az?


Idő a szerelemnek

És Stepehenie Meyer első kötetében nagyon sok időt ad Bellának és Edwardnak, hogy irigylésre méltó szerelmük kibontakozhasson. Kettejük első csókja? A (német kiadásban a) 298. oldalon. Filmen mindennek sokkal gyorsabban kell történnie, túl gyorsan. A könyv részletesen leírja Edward konfliktusát a lány iránti érzelmei és a tudat között, hogy nem szabad szeretnie, mert veszélyt jelent rá. Bella ismét, bátortalan és önmagában kételkedve szorong, biztos abban, hogy korántsem elég jó ennek a rejtélyes álomfiúnak. A filmben ellenben Edward legyőzi az áldozatát veszélyeztető ösztönét, amit csak nehezen tud kordában tartani, és ami mindig Bella után hajtja.

A regény sok oldalt szentel kettejük egymáshoz való közeledésének és Edward ismételt visszakozásainak, mire végül azt mondja: „Nem kéne jóban lennünk”. Bella mélyen megbántódik. A filmbeli Edward is hasonlót mond, és az ember ül a moziban és arra gondol: igen, tényleg jobb így – így, hogy magatokat cikizitek.

Egy érdekfeszítő vámpírfilmet nyílván egyszerűbb forgatni, mint egy lélegzet elállító és visszafojtó szerelmi történetet lefordítani a kép nyelvére. Mégis, lányok, nyugodtan menjetek el a moziba. Egy jól megcsinált filmet fogtok látni, szép embereket és vidékeket, egy rendkívüli történetet. Egyvalakit viszont nem fogtok ott találni: álmaitok Edwardját. Ő csak a Ti fantáziátokban létezik.

*A film német címe: Bis(s) zum Morgengrauen szójáték. Bis-sel kb. azt jelenti, A reggeli szürkületig. A Biss viszont harapást, marást jelent.

Fordította: Bugsy


6 megjegyzés:

  1. Köszi Bugsy a fordítást! :) (itt is XDDD)

    VálaszTörlés
  2. Bugsy köszi a fordítást, jó volt. Végre egy fennhangoktól mentes cikk. A német tárgyilagosság. XD

    VálaszTörlés
  3. Köszi Bugsy a fordítást :)

    Tünd

    VálaszTörlés
  4. De,de,de igen! én megtaláltam álmaim edwardját! úgy hívják, hogy na, hogy is, valami rob...rpattz, na, csak eszembe jut neve. Robert Pattinson.

    VálaszTörlés
  5. Én köszönöm Nektek, különös tekintettel twmmy-nak, mert nélkületek nem jöhetett volna létre. Végig Ti jártatok a fejemben.
    Kicsit féltem a két német lány Robwardra (nem szeretem ezt a kifejezést, most használom először, de jelen esetben találónak érzem) tett megjegyzései miatt, de örülök, hogy nem lett belőlük vita. Én személy szerint előbb láttam a filmet vagy fél tucatszor, minthogy a regényt a kezembe vettem volna, ezért nekem Rob=Edward. Ki más lehetne?
    A folytatás már készül....

    VálaszTörlés
  6. Bugsy köszi, hogy lefordítottad nekünk. Számomra is Edward azonos Robbal. A könyvet pedig már úgy olvastam, hogy Rob lebegett a szemem előtt.

    VálaszTörlés