2014. április 24., csütörtök

Tudjátok ti is,

milyen az, amikor egy konyhát festet a család. Minimum egy heti kempingezés érzet a köbön. Bármit keresel, azt az egész lakás - az én esetemben az egész ház területén kell keresni. Kész felfedező túra egy vacsora összeszedése. És ezt megfejeltük némi átalakítással, úgyhogy az egy hétből kettő lesz, mert a bútort életem értelme építi össze.... vagy április 30-án irány az Ikea, és veszünk valamit, mert május 2-án cserediák jön Lippstadtból :)
Szóval, ne csodálkozzon senki, hogy így,
meg így,
meg így
érzem magam egész nap, de a legrosszabb, amikor hazaérek a dolgozóból... Nem jönnétek segíteni?
-twmmy-

5 megjegyzés:

  1. húúú,twmmy, de te már rég túl leszel ezen a festős izén, amikor mi belekezdünk. Rob reakcióit elnézve, lehet, el kéne halasztani egy újabb évvel ;) Bár, az már elég ciki lenne XD

    VálaszTörlés
  2. Igen, tudom :))) 7 éve építkezünk, szeptemberben Pestről kiköltöztünk, 1 hetünk volt, hogy kipakoljuk a 25 évet:) a pince félkész, dobozhegyek... 2 hónapja meg a gyereknek alakítunk át a párommal egy minilakást, épp a konyhát rakjuk össze :) köszi a fordításokat!!!!!!

    VálaszTörlés
  3. Én most megfogadtam, ha egyszer elköltözök, itt hagyok mindent, csak .....csak..... csak..... ezt-meg azt viszek magammal :)

    VálaszTörlés
  4. Twmmy, nem irigyellek, de legalább lesz egy szép konyhád, ha egyszer a végére értek. Gondolatban veled vagyok. :)

    VálaszTörlés
  5. Na, ez az, ha egyszer a végére érünk!!! Már pedig a végére kell érnünk, mert 2-án jön a cserediák!!! Azt annak enni kell adni! Meg hát német, azt nemigen ismeri az élhető muri érzetét...

    VálaszTörlés