Csak ülök,

és nézek ki a fejemből. Párizs jár a fejemben. És a félelem. Mit szabadítottak ránk? Ki? És miért Európa van útban? Kinek? Valamit nagyon de nagyon elbaltáztak a fejünk felett. Anno, amikor  a hidrogén bombát kitalálták, éjszakákon keresztül nem aludtam, mert féltem a háborútól. Ma reggel meg arra ébredtem, hogy mindennél közelebb került hozánk a terrorizmus, a háború. És már nem a saját életemet féltem, hanem a gyerekeimet. Sok állat, felelőtlen politikus, sok állatként viselkedő hatalomvágyó, fanatizáló és fanatizálható, embernek nem nevezhető lény.

Mindegy, ígértem heti egy bejegyést, bár őszintén megmondom, jelen helyzetben le sem sajnálom blogunk tárgyát. Gazdag, mehet ahová akar, neki nincs mitől félnie - egy darabig.
Szóval, lezajlott a Go gála, láthatunk LA-ba érkező, gála vörös szőnyeg ó de szerelmes vagyok, gálán mindenkivel jóban vagyok fényképeket. A Rob nevében történő felajánlások a kezdeti célja 30.000 dollár volt, ezt redukálták egy héttel a gála előtt 15.000 dollárra, végül ezt sem érte el. Annak nem néztem utána, hogy a másik híresség a 90.000-es céljából mennyit teljesített... A videót nem néztem meg, nem is fogom. Mint említettem volt valamikor a réges-régi időkben, nálam meghatározó, hogy a kedvelt színész kit választott... Ez a rajongói szabadság. A gyerekem választottját ugye elfogadom, mert a gyerekem, ezt viszont szerencsére nem kötelező. Legfeljebb a rajongott sem lesz már rajongott, csak kedvelt.

Nem akarja valaki átvenni a blog írását?

Képek az RPL-en.

Hordár!!!!

Mindig jópofa a nadrágigazítós képeken.

-twmmy-