I: How would you describe the man that you play
in this film, because it’s quite hard to make sense of him, isn’t it?
RP: I think he’s someone who’s 00:25 severely
bullied by everyone who’s around him, he’s been convinced by his family and
whoever he grew up with that he’s in some way slow and mentally deficient. But
I don’t actually think he is, I think he’s just been told that so many times,
that he’s sort of repressed :47 himself. He thinks he’s incapable of a thought
without, he just wants to be told what to do all the time.
I: Hogyan jellemeznéd azt az embert akit ebben
a filmben játszol, mert elég nehéz értelmet találni benne, nem?
RP: Szerintem ő olyan valaki, akit komolyan
bántalmaztak és elnyomtak, mindenki aki körülötte volt, az egész családja,
illetve azok akikkel felnőtt, meggyőzték, hogy ő egyszerűen lassú, értelmileg
fogyatékos De szerintem igazából nem az, csak annyiszor mondták neki, hogy
szinte elnyomta saját magát. Azt hiszi képtelen akár csak egy gondolatra is
egyedül, azt akarja, hogy mindig megmondják neki, hogy mit csináljon.
I: In terms of an acting challenge how did
this push you, I mean, is it unlike anything you’ve done before?
RP: Yeah, just in terms of physicality and
stuff, but mainly because the script, and the part as well, it was so loose by
what the character was, you were quite free to do almost anything. The one
scary thing for me was doing too much. Cause you could overload on weird takes
and stuff. But I thought actually this was one of the easiest characters I’ve
ever played, it was the most fun, definitely.
I: Színészi kihívás szempontjából mit
jelentett ez, elvégre ez más, mint amiket korábban játszottál?
RP: Igen, fizikai szempontból mindenképpen, de
főleg a forgatókönyv, és maga a szerep is, annyira laza volt, elég szabad
voltál, hogy azt csinálj, amit akarsz. Az egyetlen dolog ami ijesztő volt
számomra, az az volt, hogy nehogy túl sok legyek. Mert könnyen túlzásba lehet
esni a furcsa dolgokkal. De igazából ez volt az egyik legkönnyebb karakter akit
valaha is játszottam, mindenképp a legszórakoztatóbb.
I: You’ve been taking on really good roles in
recent times. Do you feel that you’ve kind of moved away from being pigeonhold
as a kind of Twilight person really? (lehet, hogy nem really-t mond)
RP: I don’t know, I’ve just been really lucky
with the scripts and then also people who I’ve been trying to have a
relationship with for ages, different directors, like Harmonie (az a valaki,
aki már korábban is említve volt), and James Grey (??), I mean, I met them,
James I met like five years ago, and it just so happened that suddenly these
parts came along and they all came along the same time. But I basically still
think the exactly the same as I did years ago, I sort of approach everything
exactly the same.
I: Nagyon jó szerepeket választottál
mostanában. Úgy érzed, hogy most már eltávolodtál attól, hogy beskatulyázzanak
a Twiligh szerű szerepekbe?
RP: Nem tudom, egyszerűen csak nagyon
szerencsés voltam a forgatókönyvekkel és az emberekkel is, akikkel már évek óta
szerettem volna kapcsolatba kerülni, különböző rendezőkkel, mint Harmonie (az a
valaki, aki már korábban is említve volt) és James Grey (??), James-szel
például már öt éve találkoztam, és most csak úgy történt, hogy hirtelen jöttek
ezek a szerepek és mind egy időben jött. De alapjába véve még mindig úgy
gondolkodok ahogy korábban, ugyanúgy közelítem meg a dolgokat.
I: This is really a kind of good Cannes Film
Festival for you isn’t it, because you got another film here. What kind of
comment is that filmmaking about Hollywood, I mean, I haven’t seen it, I heard
it’s a satire though?
RP: Yeah, I don’t know, there are definitely
parts of it which are pretty savage, it’s pretty savage about everyone, not
just Hollywood. But there’s also a kind of weird mysticism to it, it’s such an
odd film, it’s so funny though. I don’t know what’s David comment...
I: Cronenberg
RP: Yeah, yeah, I don’t really know what his
comment on Hollywood is. Cause I find people, I find all the weirdos in
Hollywood kind of really funny and entertaining. And I think they’re really
funny in the movie. Like never had a 3:40 dog, they’re self-obsessed, I think
it’s just shows how crazy the actors are.
I: Ez egy igazán jó Cannes Film Fesztivál
neked, elvégre két filmed is itt van. Milyen megjegyzést ad Hollywoodról a
másik, nem láttam, csak hallottam, hogy a film eléggé szatirikus.
RP: Igen, nem tudom, mindenképpen vannak benne
olyan részek, amik elég kegyetlenek, de mindenkivel szemben kegyetlen, nem csak
Hollywooddal. De van hozzá egy furcsa titokzatosság is, nagyon furcsa egy film
ez, ugyanakkor vicces. Nem tudom, mi David véleménye...
I: Cronenberg
RP: Igen, igen, nem tudom, hogy mi az ő
véleménye Hollywoodról. Én az embereket és a sok furcsaságot ami Hollywoodba
van nagyon viccesnek és szórakoztatónak találom. És szerintem a filmben is
nagyon viccesek. (valami kutyát mond itt), imádják önmagukat, szerintem csak
azt mutatja, milyen őrültek a színészek.
I: How do you feel that you move forward as an
actor, how do you grow? Do you make a conscious effort to look at other actors,
do you listen to what directors tell you, how does it work?
RP: Yeah, it’s little bits of everything. I
mean, you just try and work with clever people. And people who are ambitious
and know how to do, how to work. You can see like how Guy’s career goes, it’s
basically like a dream career, he kind of gets to play complete character parts
in every single movie, that he does. And I think that’s the most fulfilling
kind of career you can have. And you can also work for a lot longer. I think
half the time people don’t even know that it’s Guy in the movie. And I think
that’s the kind of, that’s the dream.
I: Hogy érzed, merre fejlődsz mint színész,
hogyan növekszel? Tudatosan nézel más színészeket például, vagy figyelembe
veszed mit mondanak a rendezők, hogy működik ez nálad?
RP: Egy kicsi az összesből. Próbálok okos
emberekkel dolgozni. És olyanokkal, akik törekvőek, tudják hogyan kell
csinálni, tudják hogyan kell dolgozni. Látszik például Guy karrierjén, az
tulajdonképpen egy álom-karrier, ő szinte minden filmjében amit csinál, egy
összetett karaktert játszik. És szerintem ez a legjobb karrier ami lehet. És
tovább is dolgozhatsz így. Szerintem az emberek sokszor nem is tudják, hogy Guy
is benne van abban a filmben, amit néznek. És úgy érzem, valahogy ez az én álmom is.
-twmmy-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése