2015. szeptember 10., csütörtök

Life "B-roll" interjú csak Robbal




RP: It was quite a long time before I decided to do it and thought it was very­very solid and an
interesting period in history, it was an interesting take on it, such a massive character as James
Dean. It was so dependent for me on who was playing Jimmy, I mean it's the whole movie for me
and so even when I met Anton I, you know, if they just cast some guy like James Dean, I couldn't
have done the movie. However great Anton is. I just don't think he would have casted James Dean
like anyway.
And then they cast Dane as James Dean and I thought Dane was great for a long time and I
generally don't work with a lot of guys my own age, and I thought that was another part of it as
well.
I guess me, Dane and Anton we all were looking at it as a totally different movie. I mean, I never
looked at it as a movie about a photographer, that it took me a while, however ridiculous it is, and I
only started realizing it ­­­ (1:10) at the beginning of the shoot after thinking about it for ages and
also talking to Anton seeing that Anton's connection, you know, someone who's quite, can be
quite, you know, how he talks about of being quite inhibited when he was younger and stuff, and
the camera is the only way you can connect to people. And I think Stock has a little bit of that, his
insecuritites and he can bo­­­(1:34) around as soon as he's holding a camera, it's a shield. I think
Anton does understand that. Well, he obviously does.
But yeah, Dane was thinking about it as a movie of James Dean and Anton as a photographer and I
was just thinking about a guy who's shitty dead ??????? 1:54
I went to an office in London and they gave me a brief explanation of how to do it. It's definitely a
skill, it's not like someone can show you how to use a camera and then you can take pictures
afterwards. It's like you can sort of understand, but it takes a long time to being able to take okay
pictures, let alone good ones.
Before I shot this, I started shooting on the same like stock head, 02:25 and I really like it. It's kind
of, it's like a forgotten art now and soon to be totally forgotten. But yeah, there's something quite
gentle about it compared to digital photography, because there's a certain aspects of it, you can't
force a picture, you're so reliant on natural life and stuff that you really have to actually look first,
you can't just fishing on ­­­­ I don't know, whatever, you can take pictures of anything and, just put
a 3:03 or whatever. But with a Leico you've got quite strict parameters.
I think Dennis' biggest problem is he can't appreciate his own work, he was taking good photos
before he met Jimmy as well, but he just didn't regard them as anything worthwile. And he wasn't
being rewarded for them. But I think when he sees East of Eden, he sees an artist, a­­­packs of his
talent. 3:36 And because Jimmy likes him, when Jimmy gives him approval of the photos, he
allows himself to think of himself as an artist as he respects Jimmy's work so much.

Elég sokáig tartott amíg úgy döntöttem, hogy elvállalom, bár végig azt gondoltam, hogy a
forgatókönyv nagyon-­nagyon alapos volt és a történelem egy érdekes részével foglalkozott,
érdekes megközelítése volt egy olyan igen jól ismert alaknak, mint James Dean. Nagyon fontos
volt számomra az, hogy ki fogja Jimmy­t játszani, az egész film részemről ezen múlt, még akkor is
amikor találkoztam Antonnal, tudod, ha csak úgy valaki fogja James Deant játszani, akkor nem
tudtam volna elvállalni. Bármennyire is jó Anton. Bár nem hiszem, hogy csak úgy valakit
választott volna James Dean szerepére.
Aztán Dane lett James Dean és régóta úgy gondoltam, hogy Dane nagyon jó, ráadásul ritkán
dolgozok az én korombeli srácokkal, szóval az is jó volt benne.
Szerintem én, Dane és Anton mindhárman egy másik filmként tekintettünk erre a filmre. Én soha
nem úgy gondoltam rá mint egy film egy fotósról, eltartott egy ideig, bármilyen idiótán is hangzik,
és csak akkor kezdtem rájönni, amikor a forgatás már elkezdődött és előtte rengeteget
gondolkodtam rajta és aztán beszéltem Antonnal és látván Anton kapcsolatát, tudod egy olyan
valaki ő, aki elég gátlásos volt fiatal korában és a kamera az egyetlen módja annak, hogy
kapcsolatot létesítsen az emberekkel. És szerintem Stock is hasonló bizonytalanságokkal küzd, de
egyből övé a terep, amint kamera van a kezében, mintha egy pajzs lenne a számára. Szerintem
Anton megérti ezt. Nos, nyilvánvalóan megérti.
De igen, Dane úgy gondolt rá, mint egy James Dean film, Anton mint egy fényképész, én pedig
csak egy srácra gondoltam, aki ????????? (amit értettem, annak semmi értelme nincs :S )
Elmentem egy irodába Londonban ahol meghallgattam egy rövid magyarázatot arról, hogy hogyan
működik. Ez mindenképpen egy készség, nem olyan, hogy valaki megmutatja hogyan használd a
kamerát és már készíted is a képeket. Valamennyire megérted, de nagyon sokáig tart, mire
elfogadható képeket kezdesz készíteni, a jóktól pedig még akkor is nagyon messze vagy.
Mielőtt ezt forgattam, elkezdtem fényképezni egy ­­­­ vmivel és nagyon tetszett. Olyan ez, mint
egy elfelejtett művészet és nemsokára teljesen feledésbe fog merülni. De igen, van benne valami
finomság a mostani digitális fotózáshoz képest, mert van benne egy bizonyos szemlélet, nem
erőltetheted a képet, nagyon is rá vagy utalva a természetre és igazán látnod kell azt, ami előtted
van, nem lehet csak úgy vaktában képet csinálni a, nem tudom, végül is bármiről lehet képet
csinálni. De a Leica­val igen szigorú paraméterek vannak.
Szerintem Dennis legnagyobb problémája az, hogy nem tudja értékelni a saját munkáját, nagyon
sok jó képet készített már azelőtt is, hogy találkozott volna Jimmy­vel, de nem tartotta őket
értékesnek. És nem is kapott érte elismerést. De szerintem amikor látta az Édentől keletre című
filmet, egy művészt látott benne és a tehetségét. És mivel Jimmy kedvelte őt, amikor Jimmy
elismeri a képeit, akkor megengedi magának azt, hogy művészként gondoljon saját magára is,
annyira tisztelte Jimmy munkáját.


-twmmy-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése