2015. szeptember 8., kedd

Life kritika Deauvill



Eredeti cikk

Critique de Life: Anton Corbijn filmjének témája a tisztaság és a szív esztétikája

A mozi világában egyre több éve jön szóba a Life című magazin. Természetesen felmerül bennem
Ben Stiller Walter Mitty Titkos Élete az üzlet és a technikai munka közepette. Itt a Life egy
történetet mond el James Dean életének két hetéről, ami híressé tette a magazint, Dennis Stock
fotográfusnak köszönhetően. A magazin fotóújságírásos cucc, az olvasót képeivel és a riporterek
üzeneteivel fogta meg. A szabadság, a magányos elméje ennek a falusi srácnak örökre
megmaradnak a Life képein. James Dean képeinek és szerepeinek a „filmcímek” köszönhetően
vált ikonná, bár már 24 évesen elhunyt egy balesetben.
Az Amerikai után, ami a keresett és azóta már elhunyt színésszel, Philip Seymour Hoffmannal
készült és ami 2014­ben a Deauville­i fesztiválon lett bemutatva, Anton beleveti magát két
magányos léleknek az életébe, név szerint Dennis Stock, fotográfus a Life magazinnál, és James
Dean, színész, nem sokkal a nagy hírnév előtt. Magányosak, introvertáltak, belebonyolódva a
híresség kötelékeibe, ez a két személy barátságot köt mialatt azokat a képeket készitik James
Deanről, amik a mai napig híresek. A Life Anton Corbijn eddigi legesztétikusabb és
legszemélyesebb filmje. Saját fogós karrierje egyértelműen érvényesül ebben a filmben.
Szinopszis: egy fiatal fotós aki próbálja megszerezni a nevét a szakmában egy kezdő színész
segítségével, és rááldoz egy fotósorozatot. Ezek az ikonikus képek híres fotóssá tették Dennis
Stock­ot és halhatatlanná tette azt, aki utána sztárrá vált: James Dean.
A két színész Dane DeHaan és Robert Pattinson szenvedélyesen alakítják szerepüket mint James
Dean és Dennis Stock. A kettejük közötti kémia különösen erős.
Messze a legjobb alakítása, Dane DeHaan a képernyőn teljesen átalakul egy folyamatosan beteges,
befelé forduló emberré, akinek beszédstílusa szinte költői és fizikailag kissé zömökké azzal, hogy
felszedett 11 kilót. A szereplőválogatás nem volt könnyű, hogy megtalálják James Dean­t. (­­­­­).
Maga Dane DeHaan ötször utasította vissza James Dean szerepét, mivel James Dean a kedvenc
színésze. Sir Ben Kingsley, aki Jack Warner szerepében bukkan fel, volt az egyik, aki meggyőzte
arról, hogy vállalja el a szerepet, illetve DeHaan felesége.
Dennis szerepe Robert Pattinson számára még egy lépés előre a független filmek világában, a
Cosmopolis és a Maps to the Stars után. Nagyszerű előadás, egyszerre jeleníti meg fényképezés
művészetéhez szükséges ismereteket és a kapcsolatát egy öreg Leica kamerával. Véleményem
szerint a Life nagy fordulatot fog hozni a karrierjében. A szerepe, mint a megfigyelője és fotósa
egy hirtelen híressé vált személynek, egy kecses fordulat azután, amit ő maga is megtapasztalt a
kamera másik oldalán a Twilight után.
A hírnév a filmben hol félelmet, hol vonzalmat jelent. James Dean próbálja megőrizni eszméjének
szabadságát, míg Dennis inkább keresi a hírességet, mint James Dean szabadságát a fotóin.
Ellentmondásos és mégis összefüggő. James Dean a szabadság szimbóluma, egy szabadság, ami
előfutára volt a nemsokkal utána kezdődő hippi mozgalomnak.
A Life esztétikája magasztos. Anton Corbijn titáni munkát végzett azokkal a nagyszerű tervekkel
(rajzokkal), ahol a személyek néha szinte nincsenek is a képkereten belül (????). A Mr Robot
sorozatban látható még ilyen technika, ami szintén nagyon esztétikus. Egy jelenet különösen
megragadott, amikor Robert Pattinson telefonál a hotelszobájában. A szoba jobb sarkán van a
hangsúly, az esztétikuma ennek az egy képnek összefoglalja a Life esztétikáját (ezt most jól
megmondtam!). Az akkori kor is tökéletesen illik a Life esztétikumába (az író is ennyiszer
használja ezt az egy szót...). Egy hibája a fekete­fehér forgatásnak, vagy a 35 mm­es kamerának, a
rendező az 1955­ös régi objektívákat használta, ami a Life­ot beleviszi abba a korba, amikor
játszódott. A kor megfelelő reprezentálása, a helyek és az eszközök használata mind alátámasztják
az esztétikumát és a tisztaságát a Life­nak.
Ez a tisztaság megtalálható a párbeszédekben, amik nagyon költőiek és ékesszólóak a színészek
előadásában és tónusukban. James Dean életének üzenetét csodálattal és eleganciával jeleníti meg
a rendező és Dane DeHaan. A szinte teljes hiánya a zenének szintén az intim valóságot erősíti
James és Dennis között. Néha egy ajtó csukódását hallottuk (?????)
Dane DeHaan és Robert Pattinson gyönyörűen és tisztán játszották, az én listámon a Life az egyik
leggyönyörűbb filmek közé tartozik, amit valaha láttam. Mindenképpen a leggyönyörűbb,
legintimebb és legsikeresebb filmje Anton Corbijnnek.

-twmmy-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése